cOrpus blogja

Ugyehogyugye

Már azt hittem, csak én. Hogy velem van a baj. Talán fáradt vagyok, azért nem megy, és kell abbahagynom szüntelen. Pedig esküszöm, minden este hatalmas elánnal esek neki, hergelem magam egész nap; menni fog, csak a kezdeti nehézségeken kell átesni, aztán beindul majd, mint korábban.

Már napok óta ott tartok, hogy meg se jegyzem, hol hagytam abba. Belekezdek valahol, csak úgy, ad hock, bízva abban, hogy a “bemelegítést” kihagyva, sőt, minél közelebb a beteljesedéshez majd csak elkap a filing, mint korábban, oly sokszor.

Nem akarok arra gondolni, hogy másban van a hiba, arra pedig végképp nem, hogy azért van mindez, mert az a “más” nő. (Most, hogy megírtam e postot, most sem erre gondolok!!!!!)

De olvasva ezt, talán még sem bennem van a hiba. Ha a folytatás ilyen, akkor talán tényleg nem az én készülékemmel van probléma.

…mondom, talán!