cOrpus callosum

Gyaloggalopp - Michael Palinnel

Már a Monthy Python-ban is nagyon kedveltem, de igazán akkor zártam a szívembe, amikor Phileas Fogg nyomán elindult a Föld körül. Most is, hogy unom már a “hiábafutszúgyismegzabállak” filmeket, elővettem az archívumból Palin utazós filmjeinek egyikét. Ez kellett; érdekes tájak, emberek, egzotikus országok.

Nagy szerelmem a gyaloglás. Nagy szerelmem - volt. Debrecenben is inkább mentem gyalog István úti bérleményemig a Drúzsba nevezetű vendéglátóipari egységből, mintsem bármilyen közlekedési eszközzel. (Igaz, mindig erősen éjszaka volt már, mire “honvágyam” támadott, és mint minden “rendes” főiskolásnak, pénzem taxira, buszra, villamosra sosem volt.) Szóval, mondom, túrabuzi voltam, egyik nyáron el is indultam egy kisebb csapat tagjaként hazánk híres “Kék túra” útvonalán. Illetve visszafelé rajta, a végén kezdtük, Sátoraljaújhelynél.

Izgalmas hónap - egy szelet az életemből -; hideg, zubogó vizű patakban mosdani, vaddisznók röfögtek kies sátraink mellett éjjelente, és rengeteg érdekes emberrel ismerkedtünk meg. (Mai napig előttem a Sajó partján álló faviskó, benne a holtrészeg kompkezelő, aki feküdni is alig bírt, de azért (valahogy) csak átvitt bennünket a túloldalra.)

Na, mindez csak úgy eszembe jutott. Ifjúságom nyara csillant meg egy pillanatra, ahogy Michael Palint irigylem épp…